Zágráb, Horvátország közel egymilliós fővárosa, a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján fekszik, éghajlata kontinentális. Nyáron meleg és száraz, több, mint 20°C van, míg télen hideg és 1°C körül van.
A legkorábbi Zágrábot említő okirat 1094-ből származik, ekkor alakult meg a Zágrábi Püspökség, ekkor kezdődött a zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) elődjének építése is, melyet Szent László király kezdte építtetni, de ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Az építmény körül alakult ki a város két történelmi magja, a Felsőváros (Gradec) és a Káptalan (Kaptol), mely akkor még két különálló településnek számított.
Zágrábot sem kerülte el a tatárjárás, s mivel a város menedéket adott IV. Béla királynak, ő hálóból az aranybullában szabad királyi városi rangot adott Gradecnek.