Zágráb, Horvátország közel egymilliós fővárosa, a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján fekszik, éghajlata kontinentális. Nyáron meleg és száraz, több, mint 20°C van, míg télen hideg és 1°C körül van.

A legkorábbi Zágrábot említő okirat 1094-ből származik, ekkor alakult meg a Zágrábi Püspökség, ekkor kezdődött a zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) elődjének építése is, melyet Szent László király kezdte építtetni, de ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Az építmény körül alakult ki a város két történelmi magja, a Felsőváros (Gradec) és a Káptalan (Kaptol), mely akkor még két különálló településnek számított.

Zágrábot sem kerülte el a tatárjárás, s mivel a város menedéket adott IV. Béla királynak, ő hálóból az aranybullában szabad királyi városi rangot adott Gradecnek.

A jezsuiták a XVII. században megalapították Zágrábban az első gimnáziumot, és 1669 óta egyetem is működik itt. Ugrásszerű fejlődést mégis a XIX. század hozott Zágráb életében, ekkor alakult meg az első színi társulat és színház, megkezdte működését az akadémia is, s a két ősi városrész is egyesült.

Szerencsére a szerb-horvát háború megkímélte a várost a pusztítástól, így a belváros ma is még a monarchia idejében kialakult pompáját mutatja. Zágráb most gyakorlatilag két város egyben: az alsóvárosban széles sugárutakat, hatalmas tereket, és szecessziós épületeket találunk, míg a felsővárosnak meghitt, középkori hangulata van. Kevés főváros van a világon, amely ilyen barátságosnak, lakhatónak, és emberi léptékűnek számít. Habár Zágráb a közép-európai városok minden tulajdonságával rendelkezik, mégis az olyan kávéházak és kerti teraszok teszik bájossá, melyek a mediterrán életmódra jellemzőek. Zágráb különböző részei Budára, Szegedre, és Prágára emlékeztetnek, így a magyarok számára is igen ismerős, és szerethető város.

Gasztronómia:

Számos zágrábi étteremben készítenek különféle hazai és nemzetközi különlegességeket. A hazai specialitások közül mindenképpen érdemes megkóstolni a pulykát, kacsát vagy libát galuskával, túrós rétest, tejfölös túrót vagy a diós kalácsot. Zágráb sajátos specialitása a zágrábi szelet – sajttal és prágai sonkával töltött, és a bécsi szelethez hasonlóan panírozott borjúszelet. Amennyiben lehetősége lesz, ne szalassza el megkóstolni például valamelyik hagyományos zágrábi uzsonnát - a borgulyást vagy a pacalt.
Mivel Zágráb közel van a tengerhez, a haléttermekben mindig friss tengeri ételeket szolgálnak fel a vendégeknek. A városban több gyorsétterem is található, ezért az ilyen jellegű finomságok kedvelői sem fognak csalódni.
A zágrábi kávézók és cukrászdák hagyománya hosszú és gazdag, ezért mindenképpen érdemes megkóstolni a zágrábi túrós-, almás- vagy meggyes rétest, a krémest vagy valamelyik tortát. Nem szabad kihagyni a paprenjak-ot sem, mely egy jellegzetes téglalap alakú, domborműves folklór motívumokkal díszített aromás sütemény, melynek gyökerei a reneszánsz időkbe nyúlnak vissza.
A város szívében vagy a zágrábi kirándulóhelyeken, a kellemes tambura- vagy zongora felismerhető hangja mellett, alkalom vagy ízlés szerint, a pillanatnyi hangulat vagy a napszak függvényében választhatnak maguknak megfelelő helyet vagy ételt a látogatók.
Egy dolog biztosan mindig megmarad: a felismerhető házi ízek. Itt mindenki megtalálja a kedvenc szórakozóhelyét, a saját asztalát, amelyhez mindig szívesen visszatér, és ahová kedvesen visszavárják.