Idén nyáron a tavalyinál húsz-harminc százalékkal több magyar venne horvátországi ingatlant. A kereslet tehát megugrott, a nyaralóra fordítandó összeg viszont csak nagyon ritkán haladja meg a nyolcvan-százezer eurót. Ez utóbbiak a tengerparti ingatlanok közt a legolcsóbb árkategóriába tartoznak.

Horvátországban csak az olcsóbb ingatlanokat, azon belül is a 100 ezer eurónál alacsonyabb áron kínált apartmanokat keresik a magyar vevők. A vásárlók többsége eleve kiadási célzattal keres nyaralót, főleg Észak-Dalmáciában és a Kvarner-öbölben – mondja lapunknak Lengyel Stefánia, az Adria Home ingatlaniroda vezetője. A szakember azt is megemlíti, hogy Dubrovnikot, illetve a távolabbi szigeteket vagy Dél-Dalmáciát már jóval kevesebben keresik.

Ez utóbbi oka nyilván az árban, azon belül is a 100 ezer eurós lélektani határban keresendő, ugyanis míg az Ingatlan.com adatbázisa szerint a Rijeka környékén és a Krk szigeten kínált nyaralók egyötöde kerül 100 ezer eurónál kevesebbe – és ezen a vidéken ezért az árért többségében 60–90 négyzetméteres nyaralókat lehet venni –, addig Zadar környékén ugyanezért az összegért már csak 50–60 négyzetméteres, tengerparthoz közeli apartmanokat árulnak. Dubrovnikhoz érve az árak még jobban emelkednek, ott már gyakorlatilag nem is lehet 100 ezer eurónál olcsóbban apartmant vásárolni.

A kereslet az idei évben annak ellenére ugrott meg, hogy az euróban kifejezett, forintban a 30 milliót közelítő vételár hazai mércével mérve igen magasnak számít. A felívelés ráadásul nem akármilyen. – Idén a tavalyinál és a tavalyelőttinél legalább húsz-harminc százalékkal többen vettek horvátországi ingatlant – hangsúlyozza Lengyel Stefánia, hozzátéve, hogy a többség egy vagy két hálószobás apartmant keres, mert azt tudja megfizetni. – Másfél szobás apartmant még most is gond nélkül lehet 60 és 80 ezer euró közötti összegért vásárolni. Ilyen ingatlant fiatalok és idősebbek egyaránt keresnek, de van az ügyfeleim közt olyan nagyszülő is, aki az unokájának vásárolna apartmant. A vevőknek tehát lényegében egyetlen közös tulajdonságuk van, jelesül: van pénzük. Ők egyébként azért döntenek Horvátország mellett, mert közel van hozzánk, a határtól már két és fél óra alatt le lehet érni a tengerpartra. Az irodavezető lapunknak arról is beszámolt, hogy a magyar vevők többsége kizárólag új építésű apartmant vásárol, öt-hat éves épületek pedig már amúgy is alig vannak a piacon. Ha ilyesmit mégis meghirdetnek, akkor azt még az első vevő teszi meg, aki az ingatlant valamikor újként vette és „megunta”.

– Emellett kiemelendő az is, hogy a vevők többsége készpénzért vásárol, hitelre csak kevesen vennének apartmant, és azok is csak mostanában kezdtek el ez irányba tapogatózni. A kölcsönhöz egyébként nehéz is hozzájutni, mert a horvát bankok nagyon magas jövedelmet várnak el ahhoz, hogy hitelt nyújtsanak. Ám ezzel együtt is, náluk még ilyen viszonyok között is köny-nyebb hitelhez jutni, mint itthon. A készpénzes fizetés ennek ellenére dominál – szögezi le a szakértő.

Mint megtudtuk, az ingatlanok vásárlói apartmanjuk kiadásával minden esetben céget, általában egy utazási irodát bíznak meg, mert saját maguk a horvát előírások miatt nem végezhetik e tevékenységet. Illetve végezhetnék, de csak akkor, ha Horvátországban céget alapítanak. A kiadást emiatt még akkor sem végzi a magyar tulajdonos, ha vendégei kizárólag Magyarországról érkeznének. A többség ehelyett átalánydíjért cserébe utazási irodákkal működik együtt.

Szabó Emese
Magyar Nemzet
http://mno.hu/portal/803486?searchtext=adria