INGATLAN Egyelõre nem kapkodnak a magyar cégek és állampolgárok a horvát ingatlanok után, holott januártól sokkal kedvezõbb feltételekkel lehet azokat megvásárolni, sõt kiskapukat is lehet találni.
Az Európai Unió polgárai és gazdasági társaságai február elsejétől ugyanazokkal a feltételekkel szerezhetnek ingatlant Horvátországban, mint az ottani állampolgárok és cégek. Ez komoly változás, az új törvény életbelépése előtt ugyanis a magyar magánszemélyek akár évekig tartó államigazgatási engedélyezési eljárást követően válhattak az ingatlan tulajdonosává, vagy cégalapítással tudtak rövidebb idő alatt hozzájutni. Szóval könnyebb lesz venni, de érdemes-e? Nincs egyértelmű válasz.
A magyarországi nagy közvetítő hálózatok egyelőre nem ugrottak rá az üzletre, a legnagyobbnak számító Otthon Centrum (OC) már évekkel ezelőtt megszüntette külföldi ingatlanokkal foglalkozó üzletágát. Utoljára a Vir szigetén kirobbant botrány kapcsán lehetett hallani a horvát piacról, akkor is inkább a kisebb hazai közvetítők voltak aktívak. Vannak viszont kisebb, családi vállalkozások, amelyek nem adták fel, és most reménykednek; közéjük tartozik például az Adria Home. Lengyel Stefánia, a cég ügyvezetője szerint sok magyar még kivár a vásárlással. Egy részük árcsökkenésre számít, erre azonban nem sok remény van, a tulajdonosok ugyanis inkább kedvezményeket adnának, vagy újratárgyalnák a hiteleket a bankokkal. A másfél-két szobás tengerparti apartmanok átlagára ezért nem nagyon változott az elmúlt egy évben: 2000–2200 euró között mozog négyzetméterenként.
DRÁGÁBBAK A SZIGETEK A legdrágább továbbra is Dubrovnik és környéke, ahol átlagosan 2800 euró az ár négyzetméterenként, de olyan luxusingatlan adásvételéről is tudni, amely négyzetméterenként 20 ezer euróért kelt el. A legolcsóbb Zadar és környéke, ahol 1600 euró körüli a lakások négyzetméterára. Az ingatlan.com szerint az Isztria-félszigeten, Rijeka és Rovinj környékén 1800-2000 euró négyzetméterárat jegyeznek átlagban, Splitben és a szigeteken (Hvar, Brac) viszont már 2400 euró körül kínálják az ingatlanok négyzetméterét. „Évente 5-10 százalékos értéknövekedés volt az elmúlt években. Lehet, hogy ez az ütem nem tartható az idén és jövőre, de az érdeklődők zöme hosszú távon gondolkodik. A kínálat növekedett, egyes helyeken túl sok is az ingatlan, és ez a vevőknek kedvez, de összességében az elkölthető pénzzel rendelkezőknek még mindig jó ez a befektetés, Horvátországot ugyanis eddig még nem olyan mértékben érintette a válság, mint minket” – fejtette ki Lengyel Stefánia.
A krízis persze déli szomszédunknál is hagyott nyomokat. A megkérdezett családi ingatlanközvetítõk szerint például új ingatlanfejlesztések nem nagyon indulnak mostanában. Elõfordul, hogy a meglévõ lakóparkok vagy apartmanházak tulajdonosai úgy vészelik át a nehezebb idõket, hogy albetétesítik az apartmanokat, vagy egyet megtartanak maguknak, a többit pedig eladják, és így fizetik ki a projekthitelt.
VONZÓ ÉRTÉKÁLLÓSÁG Tavasszal alkuképesebbek lehetnek a magyar vásárlók, ez egyértelmûen a válság hatása. A krízis miatt akár kényszereladásokra is sor kerülhet, bár valószínûbb, hogy a tulajdonosok inkább igyekeznek megegyezni a bankokkal. „Akinek most van Magyarországon megtakarítható pénze, szívesen vásárol jó helyen lévõ, jól felszerelt és jól kiadható horvátországi apartmant. Az értékállóság és nem az értéknövekedés a vonzerõ”. Az érdeklõdõ magyar befektetõk között többségben vannak a készpénzes ügyfelek, de az is elõfordul, hogy a befektetõk elõbb megvesznek egy jól mûködõ helyi vállalatot, és azzal vetetnek fel hitelt horvát banktól. Az ügyfelek természetesen fõleg lakóingatlanok iránt érdeklõdnek, de az egyik kliens megkeresése alapján az is kiderült, hogy a beszûkülõ magyarországi lehetõségek miatt többen kívánnak vendéglátásra vagy vízisport-szolgáltatásra alkalmas ingatlant is vásárolni.
KISKAPU Hivatalosan csupán mintegy hatezer külföldi magánszemélynek van helyi ingatlana. Ezek közül mindössze ötszáz körüli azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akiket az ország függetlenné válása, tehát 1991 óta ingatlantulajdonosként bejegyeztek a horvát hatóságok. A hivatalos adatok szerint azonban megközelítõleg 1250 ingatlan átírását kezdeményezték eddig hazai állampolgárok, ebbõl több mint száznak az ügyét visszautasították, a többiekét pedig még el sem bírálták az igazságügyi, illetve a külügyminisztériumban – eddig ugyanis a vásárláshoz mind a kettõ jóváhagyása kellett. Vélhetõen azonban ennél sokkal többen megtalálták a kiskaput, vagyis hogy egy cégen keresztül egyszerûbben lehet ingatlanhoz jutni az országban, a cégalapítás pedig kétezer euró körüli alaptõkével megúszható Horvátországban.
A horvát ingatlanpiac liberalizációját egyébként elsõsorban az olasz sajtó fogadta lelkesen, mondván, végre összenõ, ami összetartozik: az Adria északi partja. Az olaszoknak más szempontból is szívügyük a térség. Az 1940-es, 1950-es években számos ingatlant elkoboztak tõlük, és államosítottak, így az egykori tulajdonosok kárpótlásának napirendre tûzését is sürgetik Itáliában. Ez különösen Isztrián és Rijeka környékén neuralgikus kérdés.
Mester Nándor
managermagazin 2009/03